Lakó a kéményjáratban

A kéménybe jutott állatok kimentése sürgős feladat, mert a szűk járatba esve vergődnek, rémisztő hangokat hallatnak, és ha néhány napon belül nem sikerül kijutniuk az égéstermék-elvezető járatból, szomjan halnak, vagy olyan sérüléseket szenvednek, amelyekbe belepusztulnak. A kéményben maradó tetemek szűkítik a füstelvezető járatot, zavarják a kürtőben lévő áramlást, rosszabb esetben teljesen eltömítik azt. Mindezzel fokozzák a füstgáz visszaáramlásának, ily módon a szén-monoxid-mérgezés kialakulásának veszélyét. A bekötésekbe szorulva, vagy a kazánba jutva tűzveszélyt okoznak. Szélsőséges esetben a tüzelőberendezés és a hozzá tartozó kéményrendszer teljes cseréjével lehet csak elhárítani az így kialakuló problémát.

Az állatok kimentése nem kéményseprőipari feladat. A kéményjáratba szorult, de még élő állat kimenekítésére minden esetben az állatmentő szolgálat, vagy természetvédelmi őr segítségét kell kérni. Attól függően, hogy milyen kisállat jutott a kéménybe, más és más a mentés technikája. Amit mindenképpen érdemes kipróbálni: kinyitni a kéményajtót, hátha saját erejéből sikerül kimenekülnie a bajba jutott jószágnak. Minden más esetben hívjon állatmentő szakembert.

Madarak:

A madarak előszeretettel fészkelnek a kéményekre vagy azok belsejébe, hiszen védettebb és melegebb, mint a kora tavaszi természetes környezet. A legtöbb madár közvetlenül a kémény tetején, a füstperemen, kéményszegélyen, vagy zsaluzaton rak fészket, de például a sarlósfecske gyakran építkezik a kürtőbélések oldalára. A kémények belsejében lévő madárfészkek szűkítik, eltömítik a kéményjáratot, akadályozzák a füstgázelvezetést, és tűzveszélyt okozhatnak. Más jellegű, ám szintén veszélyforrás a kéményben lerakódott madárürülék, ami a hisztoplazmózis betegség kórokozóját hordozza. Ezek a spórák a talajjal vagy korommal keveredve évekig aktívak maradnak, és a kémény tisztításakor a szennyezett por belégzésével okozhat légzési nehézségekkel, súlyos esetben tüdőelváltozással járó betegséget.

Ha a fészek a kürtőn kívül van, akkor se próbálja egyedül, házilag eltávolítani, vagy áthelyezni a fészkelő madarakat. Hívja az erre szakosodott madármentőket, vagy a fészek áthelyezésével, eltávolításával várjon a fiókák kirepüléséig. Legyen körültekintő, mert a kéménybe visszahullott fészekrakóanyagok tűzveszélyesek lehetnek, gátolhatják a szellőzést és fokozhatják a szén-monoxid-visszaáramlás veszélyét is.

A madárfészkek a gyártott kémények esetében egyedi problémákat okozhatnak. A régebbi dupla- vagy triplafalú kémények általában nem alkalmasak arra, hogy a madarak a kürtőn kívül fészkeljenek. A kéményjáratba telepedett élő madarakat nagyon nehéz, kéménysepréssel, kéménytisztítással szinte lehetetlen a járatból eltávolítani. Szélsőséges esetben csak a kémény kibontásával, visszabontásával, vagy akár a tüzelőberendezés és égéstermék-elvezető teljes cseréjével lehet csak megszüntetni a problémát.

Lehetőség szerint védekezni kell az ellen, hogy ilyen veszélynek tegye ki magát. A legjobb megoldás a madarak, vagy más hívatlan lakótársak kéménybe jutásának megakadályozására egy kéménysapka, vagy huzatfokozó felszereltetése.

Ha attól tart, hogy a füstelvezető-járat belsejében madárfészek van, akkor a kéménynyíláson, vagy a tisztítóajtón bevezetett tükör segítségével ezt szakember nélkül is ellenőrizheti. Ha bizonytalan, hívjon szakembert a dugulás megállapítása érdekében. Abban az esetben, ha a kémény eldugulását, vagy a járat szűkülését élő állat okozza, a kéményseprő nem tudja elvégezni a sormunkában előírt feladatokat és a tisztítást sem, csak azután, hogy a benn fészkelő vagy bajba jutott állatot az erre szakosodott állatmentők kiszabadították.

Denevérek:

A denevérek a sötét helyek szerelmesei, ha lehetőségük adódik rá, betelepszenek a kéményekbe, és mivel a madarakhoz képest kicsi helyre van szükségük, nehéz felfedezni őket. A hazánkban élő denevérek nem agresszív állatok, nem támadják meg az embert, nem „vérszívó vámpírok”. A Magyarországon élő 28 denevérfaj mindegyike rovarokkal táplálkozik, rengeteg szúnyogot és kártevőt pusztítanak el. Nem terjesztenek veszettséget. A denevérek, mint sok más emlősállat (pl. kutya és házimacska), megfertőződhet a veszettség vírusával, ez azonban Európában nem veszélyezteti az embert. A hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll! Több fajuk fokozottan védett, és minden fajra kiterjed több, nemzetközi védelmi egyezmény. Ezért a denevéreket bántani, elpusztítani szigorúan tilos, törvénybe ütköző cselekedet, amelynek akár szabadságvesztés is lehet a büntetése.

Ha felfedezik, hogy az égéstermék-elvezetőjük járatában denevér van, ne próbálják meg elhessegetni. A feladatra szakembert kell hívni, aki denevérbarát módon el tudja távolítani a betelepült kolóniát, vagy kitessékelni a lakótérbe repült denevért. Ilyen esetben elsőkét a területileg illetékes Nemzeti Park igazgatóságához érdemes fordulni.

Érdemes kisebb átalakításokat is elvégezni, amelyekkel megakadályozhatjuk a visszatérésüket. Ahol a kémény falazata ép és a fugázás is hibátlan, valamint ahol a füstelvezető járatot kéménysapkával, szikrafogóval vagy huzatfokozóval zárták le, nem tudnak a denevérek megtelepedni. 

Mókusok:

A mókusok általában a fák lombkoronájában élnek, gallyakból, levelekből, fűcsomókból gömbölyű, csomagszerű fészket építenek maguknak, de beköltöznek a faodvakba vagy elhagyott madárfészkekbe és néha valamilyen okból fészket építenek a kéményekbe is. Nyilvánvaló, hogy ezzel eltömítik vagy szűkítik a füstelvezető járatot, ezzel a kémény működését rontják, ami tűzveszélyes lehet. További probléma, ha valahogy bejutnak a lakásba, ott megrágják a fa bútorokat, padlót, tönkreteszik a függönyöket. Sok bosszúságot okoznak.

Hazánkban kétféle mókus él. Az egyik a kistestű (19-25 centiméter testhosszúságú) nemzetközileg és Magyarországon is védett közönséges vagy vörös mókus. Eszmei értéke 10 ezer forint. A vörös mókus az Alföld nagyobb fátlan területeit leszámítva az egész országban gyakori. Fákkal sűrűn beültetett kertvárosokban, üdülőterületeken és nagyobb városi parkokban egyaránt előfordul.

A másik, lényegesen nagyobb 25-30 centiméter testhosszúságú, agresszívebb amerikai szürke mókus, amely komoly veszélyt jelent, de nem az emberre, hanem védett társára a vörös mókusokra nézve, mert egy olyan vírust terjeszt (parapox vírus), amely halálos az őshonos közönséges mókusokra. Magyarországon jelenleg törvény tiltja a szürke mókus tartását és behozatalát.

Méhek, darazsak:

Nem egy példa volt már arra – legtöbbször nyár elején, repcevirágzáskor –, hogy egy egész méhraj telepedett meg a füstelvezetőben. Ez akár 5-6 ezer méhet is jelenthet. A szokatlan lakótársak nagy riadalmat keltenek a tulajdonosok körében, kipucolásuk komoly szakértelmet követel. A veszélyes helyzetek legjobb megelőzése, ha elkerüljük a fészket és nem ingereljük őket. A raj eltávolítására a megfelelő eszközökkel és védőfelszereléssel rendelkező méhészeket, vagy a területileg illetékes méhbefogókat kell segítségül hívni. Általában egy nagy zsákot eresztenek a kürtőbe, majd ezt felfelé húzva kiterelik a rovarokat, miközben locsolják őket, hogy ne tudjanak elrepülni. Így a raj egy részét ki tudják emelni a kéményből. Sok helyen ez a módszer még nem hoz teljes eredményt, mert a rovarok a kémény téglái közötti résekbe húzódva megbújnak. A szakember ilyenkor az égéstermék-elvezető kikénezésével pusztítja el a még bennmaradó állatokat. Ha darazsak fészkelték magukat a kéménybe, azok elűzése, illetve a kémény rovarmentesítése fokozottan veszélyes.

Mit tehetünk?

A hívatlan lakótársakat úgy tudjuk legeredményesebben „birtokon kívül” tartani, ha kéményünk állékonysági szempontból tökéletes és kéménysapka, szikrafogó vagy huzatfokozó felszereltetésével fizikailag is megakadályozzuk a kisállatok és a rovarok bejutását az égéstermékelvezető-járatba. A kémények nevezett kellékei további előnyökkel is járnak az égéstermék-elvezető működését illetően, de elsődleges hozadékuk az, hogy növelik a tüzelőberendezés és az ingatlan biztonságos használatát.Hasznos linkek:

• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
• Magyar Nemzeti Parkok elérhetősége
• Állatmentő Szolgálat
• Méhek és darazsak okozta veszélyek