Telefonos ügyfélszolgálatunk átmeneti technikai hiba miatt nem tud hívást fogadni. Ügyintézéshez, kérjük vegye igénybe honlapunk webes ügyfélszolgálatát, amely továbbra is zavartalanul működik.
Vissza a főoldalra

BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI
FŐIGAZGATÓSÁG GAZDASÁGI ELLÁTÓ KÖZPONT

Kéményseprőipari tevékenység

Ugrás a Katasztrófavédelem főoldalára
  • Milyen hibák fordulhatnak elő?
  • Az égéstermék-elvezetők csoportosítása
  • Az égéstermék-elvezetők jelei és azok magyarázata
  • Nyitólap
  • Hírek
  • Tájékoztatók
  • Szervezet
  • Online ügyintézés
  • Kéményseprőipari műszaki irányelvek
  • Dokumentumok
  • Panaszkezelés
  • Díjszabás
  • Gyakran ismételt kérdések
Vissza a főoldalra Kéményseprőipari tevékenység
  • Nyitólap
  • Tevékenységek
  • Sormunka
  • Megrendelésre végzett tevékenységek
  • Hírek
  • Tájékoztatók
  • Környezetvédelem
  • Kéménytan
  • Milyen hibák fordulhatnak elő?
  • Az égéstermék-elvezetők csoportosítása
  • Az égéstermék-elvezetők jelei és azok magyarázata
  • A kéményseprőipar története
  • Letölthető brosúrák
  • Szervezet
  • Bemutatkozás
  • Szervezeti ábra
  • Munkaruha, igazolvány
  • Üzletszabályzat
  • Karrier
  • Karrier építés
  • Kollektív szerződés
  • Állásajánlatok
  • Legfrissebb ajánlataink
  • Jelentkezési folyamat
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Dokumentumok
  • Tevékenységre vonatkozó szabályzók
  • Az iparággal kapcsolatos szabványok, műszaki irányelvek és rendeletek
  • Ügyfélszolgálat
  • Online ügyintézés
  • Vármegyei irodák
  • Ügyfélszabályzat
  • Köszönőlevelek
  • Panaszkezelés
  • Díjszabás
  • GYIK

Milyen hibák fordulhatnak elő?

  • Az élet- és tűzveszélyes kéményhibák
  • A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák
    • Kettes hibakód
    • Hármas kód
    • Négyes kód
    • Ötös kód
    • Hatos kód

Az emberek számára a kellemes környezet, a meleg otthon a biztonságot jelenti. A modern fűtési rendszerek megjelenése óta a fűtés egyre kevesebb munkával és problémával jár, ilyen körülmények között pedig könnyű elfelejteni, hogy a biztonság nem automatikus.

Otthonunk biztonságában évszázadok óta fontos szerep jut a kéményseprők munkájának, nincs ez másként napjainkban sem. A kéményseprő ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes partner, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is semleges, független tanácsadó. Segít, hogy a meglévő tüzelő-, fűtőrendszer hatékony és gazdaságos legyen, védelmet nyújt a tűzmegelőzésben és a károsanyag-kibocsátás csökkentése révén hozzájárul környezetünk megóvásához.

A kéményseprő rendszeresen vizsgálja a kémények állapotát, átjárhatóságát éppúgy, mint az égéstermék-elvezetőhöz csatlakoztatott tüzelőberendezés állapotát, a tüzelőberendezésből távozó füstgáz összetételét, valamint a tüzeléssel összefüggő helyiségeket tűzbiztonsági és légellátási szempontból. Megállapításait semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a munkája családunk élet- és vagyonbiztonságát szolgálja.

Az égéstermék-elvezető hibája nemcsak az ingatlan használóját veszélyeztetheti, hanem annak környezetét is. A hibák kialakulásának lehetőségét fokozza a nem megfelelő fűtőanyag használata: a vizes fával való fűtés, a háztartási hulladék elégetése mind-mind növeli a képződő korom és kátrány mennyiségét, az égéstermék-elvezetőből szétterjedő füstgáz pedig károsítja a környéken élők egészségét. A települések levegőminőségét alapvetően befolyásolja a lakossági fűtés. A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske, köznapi nevén a szálló por jelenti, mert a felületére tapadó mérgező anyagok a tüdőbe, vagy a vérbe jutva káros, rosszabb esetben visszafordíthatatlan egészségügyi elváltozásokat okoznak. Az elmúlt években elkészített országos felmérések alapján a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecske-kibocsátás csaknem 70 százaléka a lakossági fűtéshez köthető. Emellett szinte eltörpül a korábban fő problémaforrásnak tekintett ipar által okozott szennyezés (kb. 7 %), és a közlekedésnek (kb. 10 %) is sokkal kisebb a súlya.

Az égéstermék-elvezetők többféle okból is meghibásodhatnak. A legsúlyosabbak a közvetlen életveszélyt jelentő problémák, amelyek leírására a kormányrendelet az 1-es hibakódot alkalmazza. Amennyiben a kéményseprő munkája során közvetlen életveszélyt észlel – és a munkáját igazoló tanúsítványon 1-es hibakódot jegyez fel – azonnal intézkedik a tüzelés és fűtés leállításáról, továbbá soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, gázfogyasztó-készülék esetében a földgázelosztót. A tiltás mindaddig érvényben marad, amíg a hibát az ingatlan használója el nem hárítja, ki nem javíttatja, és a javítás tényét egy megrendelt kéményseprőipari műszaki vizsgálat alá nem támasztja. A szükséges vizsgálatot a kéményseprő a megrendelést követő három munkanapon belül elvégzi, és az eredményről készített nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.



Az élet- és tűzveszélyes kéményhibák

Egyes hibakód

1/a: A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető.

Ebben az esetben az égéstermék-elvezető berendezés (továbbiakban: kémény) nem megfelelően füst- és gáztömör, az égésterméket a kémény a saját falán átengedi, tehát repedés, fúgahiány, vagy nagyobb szerkezeti sérülés található rajta. A hiba többféle okra vezethető vissza, amelyek gáz-, fa-, szén-, vagy olajtüzelés esetén, illetve a kémény építési módja – épített, szerelt, vagy épített-szerelt (bélelt) –, és a bélés anyaga szerint eltérőek lehetnek. Általában illesztési, illetve korróziós hiba miatt szűnik meg egy kémény tömörsége.
A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető A korróziós hibák oka, hogy a béléscső külső vagy belső felülete roncsolódik. Például a cső külső felülete reakcióba léphet a falazásnál használt habarcsban található mésszel, gáz üzemeltetésű fűtőberendezéseknél a cső belső felületét az égéstermékben található kénsav, kénes-sav szétmarja.
A fa-, szén-, olajtüzelésű berendezésekhez kapcsolódó kémények esetén a probléma leggyakoribb oka a nagy hő miatt bekövetkezett szerkezeti elváltozás, repedés. Ezt okozhatja a kémény építésénél használt gyenge, nem megfelelő minőségű kötőanyag, szerkezeti elem, illetve ezen anyagok elöregedése, vagy építési hiba.
Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjénél a tömítéshez használt gumigyűrűk hiánya, begyűrődése, elöregedése is okozhat tömörtelenséget. Ezek a hibák nem olyan látványosak mint a fentebb ismertetett hibák, de akkor is létező hibák.

1/b: A használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága.

A használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága Ennek a kódnak a magyarázata az égéstermék-elvezető berendezések romos állapotára, illetve a szerkezeti hibákból adódó kéménytest gyengülésére, állékonysági problémákra utal. Ezek a problémák rendszerint a tüzelőberendezésben elégetett tüzelőanyagból felszabaduló égéstermék összetételétől függetlenül jelentkezhetnek, továbbá külső, környezeti hatások is ronthatják a kémény állékonyságát. Állékonysági problémát okozhat továbbá az is, ha az égéstermék-elvezetőt nem a gyártó által előírt rögzítéssel látták el.


1/c: A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása.

Ebben az esetben az égéstermék a tüzelőberendezés lehető legnagyobb terhelése mellett öt percen keresztül folyamatosan visszaáramlik, tehát nem tud az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba áramlani. Ez a jelenség leggyakrabban a gázüzemű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinél okoz problémát, mert itt a füstgáz – színtelen, szagtalan – jellege miatt a visszaáramlás jelei érzékszerveinkkel alig észlelhetőek.
A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása A keletkezett égéstermék eltávozását megakadályozza a tömör nyílászárók beépítése és megfordíthatja a tüzelőberendezéssel egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben található mesterséges elszívó, vagy más, nagyobb levegőmennyiséget igénylő tüzelőberendezés (cserépkályha, kandalló). Okozhatja a kürtő keresztmetszetének szűkülése, továbbá a megfelelő karbantartás hiánya, illetve ritkán külső légköri jelenség is.
Egy tüzelőberendezés gazdaságos és biztonságos működésére nagy hatást gyakorol az égéstermék-elvezető berendezés. A természetes huzatot a magasabb hőmérsékletű füstgáz és az alacsonyabb hőmérsékletű környezeti levegő sűrűségkülönbségéből adódó felhajtó erő hozza létre. A kiáramlásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a füstgáz a legkedvezőtlenebb külső időjárási viszonyok esetén is teljes mértékben maradéktalanul távozzon, és emellett a helyiségben olyan szívóerő is kialakuljon, amelynek hatására a külső környezetből elegendő mennyiségű égési és szellőző levegő áramlik be a helyiségbe.

1/d: A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg.

Ez a jelenség leggyakrabban a szilárd tüzelésű tüzelő-, fűtőberendezéseknél jelentkezik. Oka jellemzően a nem megfelelő méretű készülék, hosszú vagy hideg térben átvezetett összekötőelem, nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kevés égési levegő.
A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg Amikor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Túl sok éghető anyag marad az égéstermékben, ami a feláramlás során fokozatosan kihűlő füstgázból a vízgőzzel együtt kicsapódik a kémény falán. További veszélyforrás, hogy a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.
A nem megfelelő tüzelőanyag elégetésekor a benne található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, szennyezve a környezetet és közvetlenül károsítva az egészségünket.
Előfordul olyan eset is, amikor már a tüzelőberendezésben is kicsapódik a kátrány.

Szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó szikrafogó hiánya 1/e: szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó, használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya.

A szikrafogó a kipattanó szikrák, parazsak ellen nyújt védelmet, ennek az eszköznek a hiánya fa-, szén-, olajtüzelésű berendezéseknél okoz problémát, azon belül is az E-F tűzvédelmi osztályba sorolt tetők esetén. Szikrafogó felszerelésekor a kitorkolláshoz feljárást kell biztosítani a tisztításához.



A kémény falába beépített égéstermék-elvezető használata 1/f: A kémény falába beépített, B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet tartalmazó égéstermék-elvezető használata.

Ennél a hibakódnál az égéstermék-elvezető berendezés szerkezetében B-F tűzvédelmi osztályba tartozó éghető anyagot építettek be, ami tűzveszélyes.



1/g: A jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata.

Az 1/g kód kiadásával a kéményseprőipari tevékenységet végző személy arra hívja fel a kéménytulajdonos figyelmét, hogy a kémény műszaki vizsgálata nem történt meg annak használatba vétele előtt.
A kéményseprőipari műszaki vizsgálatot minden esetben meg kell rendelni az újonnan épített, vagy szerelt égéstermék-elvezetők használatba vételét megelőzően, sőt az új kéményeket csak helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni.
A felújított, átalakított égéstermék-elvezető, a korábban használaton kívül helyezett, vagy tartalék (biztonsági) kémény ismételt használatba vételét megelőzően, illetve a tüzelőberendezés cseréje után, tüzelőanyagváltás esetében pedig az új rendszer használatba vételét megelőzően kell megrendelni a műszaki felülvizsgálatot.
A meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése, vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően is műszaki vizsgálat szükséges.

1/h: Nem megfelelően rögzített, nem tisztítható, sérült, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem.

Nem megfelelően rögzített, nem tisztítható, sérült, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem Ezt a típusú hibát tüzelési módtól és tüzelőanyagtól függetlenül megtalálhatjuk minden égéstermék-elvezető berendezésnél.

Hiba az indokolatlanul sok iránytörés, vagy a füstcső, illetve összekötőelem nem megfelelő rögzítése. Az emberi kreativitás határtalan. A füstcső nem bontható, iránytörésben ellenőrző idom nincs beépítve.


1/i: A tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása.

Az égéstermék-elvezető berendezésen általában két tisztítóidom, tisztítóajtó található. Egyik a bekötés alatt minimum 50 centiméterrel, egy pedig általában a padláson, tetőtérben elhelyezve. A felső tisztítóajtóra abban az esetben nincs szükség, ha a kémény kitorkollása biztonságosan megközelíthető és ellenőrizhető, tisztítható a kürtő. A beépített tisztítóidom vagy tisztítóajtó nem megfelelő záródása, kiesése áramlási problémákat okoz és elősegítheti a tűz keletkezését, továbbterjedését.

1/j: Az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid- (CO) tartalma.

A hibakód kiadása esetén a kéményseprő az égéstermék-koncentrációban egy ezrednyi, vagy annál nagyobb mértékben kimutatható szén-monoxid-tartalmat mért.
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan” – színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb – mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Annyira mérgező, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

  • 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
  • 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
  • 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
  • 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányingert okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül beáll.
  • 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést, tizenöt-húsz percen belül pedig halált okoz.
  • 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
  • 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.



A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák

A továbbiakban leírt kéményhibák esetében a jogszabály a következő sormunkában végzett ellenőrzésig időt biztosít a tulajdonosnak a hiba kijavítására. Mivel közvetlen élet- és tűzveszély nem lép fel, ezért a kéményseprő-szakember nem állíttatja le azonnal a kémény és a tüzelőberendezés használatát. A hibát a tanúsítványban rögzíti, amelynek egy példányát átadja az ingatlan használójának, tájékoztatja az észlelt problémáról és nyomatékosan felhívja a figyelmet a hiba mielőbbi elhárítására, javítására.
A javítást a kéményseprő a következő sormunka alkalmával ellenőrzi. Amennyiben a javítás megtörtént, feloldja a függőben lévő eljárást. Amennyiben a hibát nem, vagy nem megfelelően hárították el, úgy értesíti a hatóságot, és ekkor már intézkedik a tüzelőberendezés használatának megtiltásáról. A tiltást kizárólag a hiba kijavítása után, megrendelt műszaki vizsgálat elvégzésével oldhatja fel.

Kettes hibakód

2/a: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tisztítási, ellenőrzési feltétele

Az ellenőrzés és tisztítás nem biztosított azon égéstermék elvezető-berendezések esetében, ahol nincs az alsó bekötés alatt elhelyezkedő tisztítóidom, illetve tisztítóajtó, vagy nincs felső tisztítóidom, tisztítóajtó és a kitorkollás sem megközelíthető.
Amennyiben a vizsgálat során a kéményseprő-szakember nem tudja az égéstermék-elvezetőt megfelelően ellenőrizni annak szabályos ellenőrzési nyílásain keresztül, nem bizonyosodhat meg arról, hogy a kémény alkalmas-e a használatra, és nem adhat ki megfelelőséget igazoló tanúsítványt sem. Ugyanez az eset következik be akkor is, ha a tisztítást nem tudja elvégezni, mert nincs, vagy nem hozzáférhető a tisztítóidom, és felső tisztításra tetőkibúvó vagy kéményseprőjárda hiánya miatt nincs lehetőség, vagy a feljárólétra rossz.

2/b: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető járatának szabad keresztmetszete

Az égéstermék-elvezető berendezés belső keresztmetszetének leszűkülésekor a kémény még működtethető, képes elvezetni az égésterméket, ám a kürtőbe belógó füstcső, a kürtőn átvezetett épületgépészeti elemek (vezetékek), illetve rögzítők az égéstermék áramlását akadályozzák. A szabad keresztmetszetet szűkítheti a kéményjáratban lerakódó szurok és korom is. A járat szűkülése a tisztítás hiányára, a nem megfelelő tüzelésre, vagy tüzelőanyag-használatra utal.

2/c: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető külső állapota

A kémény külső állapota romlásnak indult, vagy szerkezeti hiba található rajta. Az égéstermék-elvezető tetőhéjazat feletti része folyamatosan ki van téve az időjárási hatásoknak. A régebbi rendszerek, például a kisméretű kéménytéglából épített kémények közötti fugák szétfagyhatnak, a nem megfelelő vízelvezetés miatt a kéményen lecsapódó jég rongálhatja a kémény szerkezetét. A kémény előrehaladott romlását meg kell állítani, néhány esetben a részleges újraépítés vagy átépítés is indokolt lehet.

2/d: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tömörsége

Az égéstermék-elvezető valamilyen szerkezeti, vagy illesztési hibából adódóan az égésterméket saját falán átereszti. Amennyiben az égéstermék-elvezető nem gáz- és füsttömör, a járaton kiáramló füstgáz egy része megjelenhet a lakótérben, vagy padláson. Szilárd tüzelés esetén többek között kellemetlen szaggal, a fal elszíneződésével járhat, gáztüzelés esetén szén-monoxid-visszaáramlás fordulhat elő.

2/e: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota

Ekkor a kürtő belső felületének meggyengülését, állagának állapotromlását észleli a kéményseprő.

2/f: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető kitorkollása

Az égéstermék-elvezető tetőn kívüli szakasza alacsonyan van a környezetéhez – például saját vagy szomszédos épülethez – képest, vagy egy fa lombkoronája akadályozza az égéstermék-elvezető megfelelő működését.

2/g: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tartozékainak állapota

Az égéstermék-elvezető berendezés tartozékainak az állapota nem megfelelő, ha például olyan fedkő zárja az égéstermék-elvezetőt, amelyen nem alakítottak ki megfelelő vízorrt. Veszélyt okozhat a gázkémények esetében a bukószél elleni védelmet biztosító Meidinger tárcsa hiánya, vagy nem megfelelő állapota (hiányzó tartóláb, megrogyott tartóláb, félig leszakadt tárcsa). A bukószelek a kéménybe fújva visszanyomják az égésterméket, ezzel akadályozva a füstgáz kiáramlását.

2/h: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető falvastagsága, utólag megvésték

Előfordulhat, hogy a kéményseprő-szakember azt tapasztalja, hogy a kémény falát meggyengítették. Ilyen eset például, ha egy villanyvezeték kialakításakor a vezetéket a kémény falába helyezik el, ami elektromos tűz veszélyét is magában hordozhatja. Külső falba épített kémény külső felületén a falvastagság kevesebb, mint az előírt minimum 25 centiméter, vagy a belső kéményt élére állított téglával, falazással javították.




Hármas kód

A következő hibacsoport a tüzelőberendezést az égéstermék-elvezetővel összekötő tartozék, az összekötőelem állapotát jelzi. Amennyiben nem megfelelő, tűzveszélyt, vagy égéstermék visszaáramlást okozhat.

3/a: Nem megfelelő az összekötőelem ellenőrzésének, tisztításának a feltétele

A kéményellenőrzését végző szakember nem tudja elvégezni a vizsgálatot és tisztítást, mert az összekötőelem nem bontható, illetve nincs tisztítóidom. A füstgáz paramétereinek mérése legtöbbször az összekötőelemnél történik. Amennyiben az összekötőelem nem tartalmaz mérési lehetőséget, úgy ez a hibakód lép életbe.

3/b: Nem megfelelő az összekötőelem járatának szabad keresztmetszete

Ezen hibák esetén az összekötőelem belső keresztmetszetét leszűkítették, vagy nagyobb horpadás van az összekötőelemen.

3/c: Nem megfelelő az összekötőelem állapota

Az összekötőelem állapota nem megfelelő, ha lyukas, horpadt, sérült, összenyomódott, vagy az illesztések gyengék.

3/d: Nem megfelelő az összekötőelem tömörsége

Az összekötőelem szerkezete olyan mértékben legyengült, hogy kis apró lyukak keletkeznek rajta. Ekkor a keletkezett égésterméket a légtérbe engedi és nem tudja eljuttatni a kürtőig. Zárt égésterű tüzelőberendezések összekötőeleménél a tömítéshez használt gumigyűrűk hiánya, begyűrődése, elöregedése is okozhat tömörtelenséget.




Négyes kód

4/a: Nem megfelelő a tüzelőberendezés külső állapota

A tüzelőberendezés külsőleg elhanyagolt, nem karbantartott állapota, például: sérült, hiányos, vagy teljesen hiányzik a burkolata.

4/b: Nem megfelelő a tüzelőberendezés tüzelésmódja

A tüzelőberendezésben nem megfelelő az energiatermelés – oka lehet a például a vizes fával való fűtés, a szemét, illetve háztartási hulladék elégetése, vagy a tűzrakás nem megfelelő módja. A helytelen tűzrakás egyik következménye a nagy mennyiségű füst. A füstben található finomporrészecskék a szervezetbe jutva súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

4/c: Nem megfelelő a tüzelőberendezés a környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata (az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és tűzvédelem szempontjából)

A tüzelőberendezéshez túl közel éghető anyagokat helyeztek el: régi épületeknél még fennállhat olyan építési probléma, amikor a padlástérben a szarufa vagy egy gerenda túl közel van az égéstermék-elvezetőhöz, vagy a fűtőberendezés közvetlen közelében tüzelőanyagot, papírt tárolnak.




Ötös kód

A levegő-utánpótláshoz kapcsolódó hibákat az ötös kódok jelölik. Gyakran jelent problémát a fokozott légzárású nyílászárók és a tüzelőberendezések kapcsolata. A hermetikusan záródó nyílászáró használatával az oxigén-beáramlás drasztikusan csökken, ami tökéletlen égéshez vezet. Amennyiben az égéshez szükséges levegőmennyiség nem biztosított, akkor magas szén-monoxid-, szén-dioxid-tartalmú füstgáz keletkezik. Napjainkra már előírás a beépített szellőző, ennek meglétét ellenőrzi a kéményseprőipari szakember.

5/a: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a mesterséges elszívó-berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma)

A szakember megvizsgálja, hogy a tüzelő- fűtőberendezéssel egy légtérben illetve légtér-összeköttetésben üzemel-e mesterséges elszívó-berendezés. Az égéstermék elvezetésében egy kisebb ventilátor is képes zavart okozni, az erős szag- és páraelszívó pedig visszafordíthatja az áramlást, és a füstgázt a lakótérbe juttathatja. A szén-monoxid-mérgezéses balesetek gyakori okozója a mesterséges elszívó és a nyitott égésterű tüzelőberendezés egyidejű használata.

5/b: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges az egyéb nyitott égésterű berendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt

Az egy légtérben, illetve légtér-összeköttetésben működő tüzelőberendezések egymásra hatását vizsgálva azt ellenőrzi a kéményseprő, hogy azok egyidejű működtetése esetén, az égéstermék áramlását nem fordítja-e meg a nagyobb levegőigényű tüzelőberendezés szívóhatása.

5/c: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya

A nem megfelelően biztosított égési levegő-utánpótlás miatti égéstermék-visszaáramlást szeretnénk megakadályozni.

5/d: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőzőnyílások nem megfelelő működése miatt

A tüzelő-, fűtőberendezés helyiségében található légbeeresztő-berendezés, de az vagy nem, vagy csak részben működik megfelelően, ezáltal nem biztosítja az égéshez szükséges mennyiségű levegő-utánpótlást.




Hatos kód

Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn

Egyedi kéményre két szinten bekötés.

Nem azonos bérleményből bekötés.

Az előírt bekötési távolságot nem tartják be.

A füstcső a füstelvezető-járatba lóg.

Füstcső, füstcsatorna kémény felé lejt.

A füstcső hossza nagyobb a megengedettnél.

Ventilátoros és ventilátor nélküli készülék egy kéménybe van bekötve.

Honlaptérkép Impresszum Adatkezelési tájékoztató Közérdekű adatok GYIK Akadálymentesség
© 2025 Kéményseprőipari tevékenység