Milyen hibák fordulhatnak elő?
- Az élet- és tűzveszélyes kéményhibák
- A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák
Az emberek számára a kellemes környezet, a meleg otthon a biztonságot jelenti. A modern fűtési rendszerek megjelenése óta a fűtés egyre kevesebb munkával és problémával jár, ilyen körülmények között pedig könnyű elfelejteni, hogy a biztonság nem automatikus.
Otthonunk biztonságában évszázadok óta fontos szerep jut a kéményseprők munkájának, nincs ez másként napjainkban sem. A kéményseprő ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes partner, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is semleges, független tanácsadó. Segít, hogy a meglévő tüzelő-, fűtőrendszer hatékony és gazdaságos legyen, védelmet nyújt a tűzmegelőzésben és a károsanyag-kibocsátás csökkentése révén hozzájárul környezetünk megóvásához.
A kéményseprő rendszeresen vizsgálja a kémények állapotát, átjárhatóságát éppúgy, mint az égéstermék-elvezetőhöz csatlakoztatott tüzelőberendezés állapotát, a tüzelőberendezésből távozó füstgáz összetételét, valamint a tüzeléssel összefüggő helyiségeket tűzbiztonsági és légellátási szempontból. Megállapításait semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a munkája családunk élet- és vagyonbiztonságát szolgálja.
Az égéstermék-elvezető hibája nemcsak az ingatlan használóját veszélyeztetheti, hanem annak környezetét is. A hibák kialakulásának lehetőségét fokozza a nem megfelelő fűtőanyag használata: a vizes fával való fűtés, a háztartási hulladék elégetése mind-mind növeli a képződő korom és kátrány mennyiségét, az égéstermék-elvezetőből szétterjedő füstgáz pedig károsítja a környéken élők egészségét. A települések levegőminőségét alapvetően befolyásolja a lakossági fűtés. A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske, köznapi nevén a szálló por jelenti, mert a felületére tapadó mérgező anyagok a tüdőbe, vagy a vérbe jutva káros, rosszabb esetben visszafordíthatatlan egészségügyi elváltozásokat okoznak. Az elmúlt években elkészített országos felmérések alapján a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecske-kibocsátás csaknem 70 százaléka a lakossági fűtéshez köthető. Emellett szinte eltörpül a korábban fő problémaforrásnak tekintett ipar által okozott szennyezés (kb. 7 %), és a közlekedésnek (kb. 10 %) is sokkal kisebb a súlya.
Az égéstermék-elvezetők többféle okból is meghibásodhatnak. A legsúlyosabbak a közvetlen életveszélyt jelentő problémák, amelyek leírására a kormányrendelet az 1-es hibakódot alkalmazza. Amennyiben a kéményseprő munkája során közvetlen életveszélyt észlel – és a munkáját igazoló tanúsítványon 1-es hibakódot jegyez fel – azonnal intézkedik a tüzelés és fűtés leállításáról, továbbá soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, gázfogyasztó-készülék esetében a földgázelosztót. A tiltás mindaddig érvényben marad, amíg a hibát az ingatlan használója el nem hárítja, ki nem javíttatja, és a javítás tényét egy megrendelt kéményseprőipari műszaki vizsgálat alá nem támasztja. A szükséges vizsgálatot a kéményseprő a megrendelést követő három munkanapon belül elvégzi, és az eredményről készített nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.
Az élet- és tűzveszélyes kéményhibák
Egyes hibakód
1/a: A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető.
Ebben az esetben az égéstermék-elvezető berendezés (továbbiakban: kémény) nem megfelelően füst- és gáztömör, az égésterméket a kémény a saját falán átengedi, tehát repedés, fúgahiány, vagy nagyobb szerkezeti sérülés található rajta. A hiba többféle okra vezethető vissza, amelyek gáz-, fa-, szén-, vagy olajtüzelés esetén, illetve a kémény építési módja – épített, szerelt, vagy épített-szerelt (bélelt) –, és a bélés anyaga szerint eltérőek lehetnek. Általában illesztési, illetve korróziós hiba miatt szűnik meg egy kémény tömörsége.
A korróziós hibák oka, hogy a béléscső külső vagy belső felülete roncsolódik. Például a cső külső felülete reakcióba léphet a falazásnál használt habarcsban található mésszel, gáz üzemeltetésű fűtőberendezéseknél a cső belső felületét az égéstermékben található kénsav, kénes-sav szétmarja.
A fa-, szén-, olajtüzelésű berendezésekhez kapcsolódó kémények esetén a probléma leggyakoribb oka a nagy hő miatt bekövetkezett szerkezeti elváltozás, repedés. Ezt okozhatja a kémény építésénél használt gyenge, nem megfelelő minőségű kötőanyag, szerkezeti elem, illetve ezen anyagok elöregedése, vagy építési hiba.
Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjénél a tömítéshez használt gumigyűrűk hiánya, begyűrődése, elöregedése is okozhat tömörtelenséget. Ezek a hibák nem olyan látványosak mint a fentebb ismertetett hibák, de akkor is létező hibák.
1/b: A használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága.
Ennek a kódnak a magyarázata az égéstermék-elvezető berendezések romos állapotára, illetve a szerkezeti hibákból adódó kéménytest gyengülésére, állékonysági problémákra utal. Ezek a problémák rendszerint a tüzelőberendezésben elégetett tüzelőanyagból felszabaduló égéstermék összetételétől függetlenül jelentkezhetnek, továbbá külső, környezeti hatások is ronthatják a kémény állékonyságát. Állékonysági problémát okozhat továbbá az is, ha az égéstermék-elvezetőt nem a gyártó által előírt rögzítéssel látták el.
1/c: A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása.
Ebben az esetben az égéstermék a tüzelőberendezés lehető legnagyobb terhelése mellett öt percen keresztül folyamatosan visszaáramlik, tehát nem tud az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba áramlani. Ez a jelenség leggyakrabban a gázüzemű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinél okoz problémát, mert itt a füstgáz – színtelen, szagtalan – jellege miatt a visszaáramlás jelei érzékszerveinkkel alig észlelhetőek.
A keletkezett égéstermék eltávozását megakadályozza a tömör nyílászárók beépítése és megfordíthatja a tüzelőberendezéssel egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben található mesterséges elszívó, vagy más, nagyobb levegőmennyiséget igénylő tüzelőberendezés (cserépkályha, kandalló). Okozhatja a kürtő keresztmetszetének szűkülése, továbbá a megfelelő karbantartás hiánya, illetve ritkán külső légköri jelenség is.
Egy tüzelőberendezés gazdaságos és biztonságos működésére nagy hatást gyakorol az égéstermék-elvezető berendezés. A természetes huzatot a magasabb hőmérsékletű füstgáz és az alacsonyabb hőmérsékletű környezeti levegő sűrűségkülönbségéből adódó felhajtó erő hozza létre. A kiáramlásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a füstgáz a legkedvezőtlenebb külső időjárási viszonyok esetén is teljes mértékben maradéktalanul távozzon, és emellett a helyiségben olyan szívóerő is kialakuljon, amelynek hatására a külső környezetből elegendő mennyiségű égési és szellőző levegő áramlik be a helyiségbe.
1/d: A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg.
Ez a jelenség leggyakrabban a szilárd tüzelésű tüzelő-, fűtőberendezéseknél jelentkezik. Oka jellemzően a nem megfelelő méretű készülék, hosszú vagy hideg térben átvezetett összekötőelem, nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kevés égési levegő.
Amikor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Túl sok éghető anyag marad az égéstermékben, ami a feláramlás során fokozatosan kihűlő füstgázból a vízgőzzel együtt kicsapódik a kémény falán. További veszélyforrás, hogy a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.
A nem megfelelő tüzelőanyag elégetésekor a benne található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, szennyezve a környezetet és közvetlenül károsítva az egészségünket.
Előfordul olyan eset is, amikor már a tüzelőberendezésben is kicsapódik a kátrány.
1/e: szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó, használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya.
A szikrafogó a kipattanó szikrák, parazsak ellen nyújt védelmet, ennek az eszköznek a hiánya fa-, szén-, olajtüzelésű berendezéseknél okoz problémát, azon belül is az E-F tűzvédelmi osztályba sorolt tetők esetén. Szikrafogó felszerelésekor a kitorkolláshoz feljárást kell biztosítani a tisztításához.
1/f: A kémény falába beépített, B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet tartalmazó égéstermék-elvezető használata.
Ennél a hibakódnál az égéstermék-elvezető berendezés szerkezetében B-F tűzvédelmi osztályba tartozó éghető anyagot építettek be, ami tűzveszélyes.
1/g: A jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata.
Az 1/g kód kiadásával a kéményseprőipari tevékenységet végző személy arra hívja fel a kéménytulajdonos figyelmét, hogy a kémény műszaki vizsgálata nem történt meg annak használatba vétele előtt.
A kéményseprőipari műszaki vizsgálatot minden esetben meg kell rendelni az újonnan épített, vagy szerelt égéstermék-elvezetők használatba vételét megelőzően, sőt az új kéményeket csak helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni.
A felújított, átalakított égéstermék-elvezető, a korábban használaton kívül helyezett, vagy tartalék (biztonsági) kémény ismételt használatba vételét megelőzően, illetve a tüzelőberendezés cseréje után, tüzelőanyagváltás esetében pedig az új rendszer használatba vételét megelőzően kell megrendelni a műszaki felülvizsgálatot.
A meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése, vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően is műszaki vizsgálat szükséges.
1/h: Nem megfelelően rögzített, nem tisztítható, sérült, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem.
Ezt a típusú hibát tüzelési módtól és tüzelőanyagtól függetlenül megtalálhatjuk minden égéstermék-elvezető berendezésnél.
Hiba az indokolatlanul sok iránytörés, vagy a füstcső, illetve összekötőelem nem megfelelő rögzítése. Az emberi kreativitás határtalan. A füstcső nem bontható, iránytörésben ellenőrző idom nincs beépítve.
1/i: A tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása.
Az égéstermék-elvezető berendezésen általában két tisztítóidom, tisztítóajtó található. Egyik a bekötés alatt minimum 50 centiméterrel, egy pedig általában a padláson, tetőtérben elhelyezve. A felső tisztítóajtóra abban az esetben nincs szükség, ha a kémény kitorkollása biztonságosan megközelíthető és ellenőrizhető, tisztítható a kürtő. A beépített tisztítóidom vagy tisztítóajtó nem megfelelő záródása, kiesése áramlási problémákat okoz és elősegítheti a tűz keletkezését, továbbterjedését.
1/j: Az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid- (CO) tartalma.
A hibakód kiadása esetén a kéményseprő az égéstermék-koncentrációban egy ezrednyi, vagy annál nagyobb mértékben kimutatható szén-monoxid-tartalmat mért.
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan” – színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb – mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Annyira mérgező, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
- 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
- 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
- 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
- 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányingert okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül beáll.
- 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést, tizenöt-húsz percen belül pedig halált okoz.
- 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
- 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.
A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák
A továbbiakban leírt kéményhibák esetében a jogszabály a következő sormunkában végzett ellenőrzésig időt biztosít a tulajdonosnak a hiba kijavítására. Mivel közvetlen élet- és tűzveszély nem lép fel, ezért a kéményseprő-szakember nem állíttatja le azonnal a kémény és a tüzelőberendezés használatát. A hibát a tanúsítványban rögzíti, amelynek egy példányát átadja az ingatlan használójának, tájékoztatja az észlelt problémáról és nyomatékosan felhívja a figyelmet a hiba mielőbbi elhárítására, javítására.
A javítást a kéményseprő a következő sormunka alkalmával ellenőrzi. Amennyiben a javítás megtörtént, feloldja a függőben lévő eljárást. Amennyiben a hibát nem, vagy nem megfelelően hárították el, úgy értesíti a hatóságot, és ekkor már intézkedik a tüzelőberendezés használatának megtiltásáról. A tiltást kizárólag a hiba kijavítása után, megrendelt műszaki vizsgálat elvégzésével oldhatja fel.
Kettes hibakód
2/a: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tisztítási, ellenőrzési feltétele
Az ellenőrzés és tisztítás nem biztosított azon égéstermék elvezető-berendezések esetében, ahol nincs az alsó bekötés alatt elhelyezkedő tisztítóidom, illetve tisztítóajtó, vagy nincs felső tisztítóidom, tisztítóajtó és a kitorkollás sem megközelíthető.
Amennyiben a vizsgálat során a kéményseprő-szakember nem tudja az égéstermék-elvezetőt megfelelően ellenőrizni annak szabályos ellenőrzési nyílásain keresztül, nem bizonyosodhat meg arról, hogy a kémény alkalmas-e a használatra, és nem adhat ki megfelelőséget igazoló tanúsítványt sem. Ugyanez az eset következik be akkor is, ha a tisztítást nem tudja elvégezni, mert nincs, vagy nem hozzáférhető a tisztítóidom, és felső tisztításra tetőkibúvó vagy kéményseprőjárda hiánya miatt nincs lehetőség, vagy a feljárólétra rossz.
2/b: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető járatának szabad keresztmetszete
Az égéstermék-elvezető berendezés belső keresztmetszetének leszűkülésekor a kémény még működtethető, képes elvezetni az égésterméket, ám a kürtőbe belógó füstcső, a kürtőn átvezetett épületgépészeti elemek (vezetékek), illetve rögzítők az égéstermék áramlását akadályozzák. A szabad keresztmetszetet szűkítheti a kéményjáratban lerakódó szurok és korom is. A járat szűkülése a tisztítás hiányára, a nem megfelelő tüzelésre, vagy tüzelőanyag-használatra utal.
2/c: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető külső állapota
A kémény külső állapota romlásnak indult, vagy szerkezeti hiba található rajta. Az égéstermék-elvezető tetőhéjazat feletti része folyamatosan ki van téve az időjárási hatásoknak. A régebbi rendszerek, például a kisméretű kéménytéglából épített kémények közötti fugák szétfagyhatnak, a nem megfelelő vízelvezetés miatt a kéményen lecsapódó jég rongálhatja a kémény szerkezetét. A kémény előrehaladott romlását meg kell állítani, néhány esetben a részleges újraépítés vagy átépítés is indokolt lehet.
2/d: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tömörsége
Az égéstermék-elvezető valamilyen szerkezeti, vagy illesztési hibából adódóan az égésterméket saját falán átereszti. Amennyiben az égéstermék-elvezető nem gáz- és füsttömör, a járaton kiáramló füstgáz egy része megjelenhet a lakótérben, vagy padláson. Szilárd tüzelés esetén többek között kellemetlen szaggal, a fal elszíneződésével járhat, gáztüzelés esetén szén-monoxid-visszaáramlás fordulhat elő.
2/e: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota
Ekkor a kürtő belső felületének meggyengülését, állagának állapotromlását észleli a kéményseprő.
2/f: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető kitorkollása
Az égéstermék-elvezető tetőn kívüli szakasza alacsonyan van a környezetéhez – például saját vagy szomszédos épülethez – képest, vagy egy fa lombkoronája akadályozza az égéstermék-elvezető megfelelő működését.
2/g: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tartozékainak állapota
Az égéstermék-elvezető berendezés tartozékainak az állapota nem megfelelő, ha például olyan fedkő zárja az égéstermék-elvezetőt, amelyen nem alakítottak ki megfelelő vízorrt. Veszélyt okozhat a gázkémények esetében a bukószél elleni védelmet biztosító Meidinger tárcsa hiánya, vagy nem megfelelő állapota (hiányzó tartóláb, megrogyott tartóláb, félig leszakadt tárcsa). A bukószelek a kéménybe fújva visszanyomják az égésterméket, ezzel akadályozva a füstgáz kiáramlását.
2/h: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető falvastagsága, utólag megvésték
Előfordulhat, hogy a kéményseprő-szakember azt tapasztalja, hogy a kémény falát meggyengítették. Ilyen eset például, ha egy villanyvezeték kialakításakor a vezetéket a kémény falába helyezik el, ami elektromos tűz veszélyét is magában hordozhatja. Külső falba épített kémény külső felületén a falvastagság kevesebb, mint az előírt minimum 25 centiméter, vagy a belső kéményt élére állított téglával, falazással javították.
Hármas kód
A következő hibacsoport a tüzelőberendezést az égéstermék-elvezetővel összekötő tartozék, az összekötőelem állapotát jelzi. Amennyiben nem megfelelő, tűzveszélyt, vagy égéstermék visszaáramlást okozhat.
3/a: Nem megfelelő az összekötőelem ellenőrzésének, tisztításának a feltétele
A kéményellenőrzését végző szakember nem tudja elvégezni a vizsgálatot és tisztítást, mert az összekötőelem nem bontható, illetve nincs tisztítóidom. A füstgáz paramétereinek mérése legtöbbször az összekötőelemnél történik. Amennyiben az összekötőelem nem tartalmaz mérési lehetőséget, úgy ez a hibakód lép életbe.
3/b: Nem megfelelő az összekötőelem járatának szabad keresztmetszete
Ezen hibák esetén az összekötőelem belső keresztmetszetét leszűkítették, vagy nagyobb horpadás van az összekötőelemen.
3/c: Nem megfelelő az összekötőelem állapota
Az összekötőelem állapota nem megfelelő, ha lyukas, horpadt, sérült, összenyomódott, vagy az illesztések gyengék.
3/d: Nem megfelelő az összekötőelem tömörsége
Az összekötőelem szerkezete olyan mértékben legyengült, hogy kis apró lyukak keletkeznek rajta. Ekkor a keletkezett égésterméket a légtérbe engedi és nem tudja eljuttatni a kürtőig. Zárt égésterű tüzelőberendezések összekötőeleménél a tömítéshez használt gumigyűrűk hiánya, begyűrődése, elöregedése is okozhat tömörtelenséget.
Négyes kód
4/a: Nem megfelelő a tüzelőberendezés külső állapota
A tüzelőberendezés külsőleg elhanyagolt, nem karbantartott állapota, például: sérült, hiányos, vagy teljesen hiányzik a burkolata.
4/b: Nem megfelelő a tüzelőberendezés tüzelésmódja
A tüzelőberendezésben nem megfelelő az energiatermelés – oka lehet a például a vizes fával való fűtés, a szemét, illetve háztartási hulladék elégetése, vagy a tűzrakás nem megfelelő módja. A helytelen tűzrakás egyik következménye a nagy mennyiségű füst. A füstben található finomporrészecskék a szervezetbe jutva súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.
4/c: Nem megfelelő a tüzelőberendezés a környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata (az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és tűzvédelem szempontjából)
A tüzelőberendezéshez túl közel éghető anyagokat helyeztek el: régi épületeknél még fennállhat olyan építési probléma, amikor a padlástérben a szarufa vagy egy gerenda túl közel van az égéstermék-elvezetőhöz, vagy a fűtőberendezés közvetlen közelében tüzelőanyagot, papírt tárolnak.
Ötös kód
A levegő-utánpótláshoz kapcsolódó hibákat az ötös kódok jelölik. Gyakran jelent problémát a fokozott légzárású nyílászárók és a tüzelőberendezések kapcsolata. A hermetikusan záródó nyílászáró használatával az oxigén-beáramlás drasztikusan csökken, ami tökéletlen égéshez vezet. Amennyiben az égéshez szükséges levegőmennyiség nem biztosított, akkor magas szén-monoxid-, szén-dioxid-tartalmú füstgáz keletkezik. Napjainkra már előírás a beépített szellőző, ennek meglétét ellenőrzi a kéményseprőipari szakember.
5/a: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a mesterséges elszívó-berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma)
A szakember megvizsgálja, hogy a tüzelő- fűtőberendezéssel egy légtérben illetve légtér-összeköttetésben üzemel-e mesterséges elszívó-berendezés. Az égéstermék elvezetésében egy kisebb ventilátor is képes zavart okozni, az erős szag- és páraelszívó pedig visszafordíthatja az áramlást, és a füstgázt a lakótérbe juttathatja. A szén-monoxid-mérgezéses balesetek gyakori okozója a mesterséges elszívó és a nyitott égésterű tüzelőberendezés egyidejű használata.
5/b: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges az egyéb nyitott égésterű berendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt
Az egy légtérben, illetve légtér-összeköttetésben működő tüzelőberendezések egymásra hatását vizsgálva azt ellenőrzi a kéményseprő, hogy azok egyidejű működtetése esetén, az égéstermék áramlását nem fordítja-e meg a nagyobb levegőigényű tüzelőberendezés szívóhatása.
5/c: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya
A nem megfelelően biztosított égési levegő-utánpótlás miatti égéstermék-visszaáramlást szeretnénk megakadályozni.
5/d: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőzőnyílások nem megfelelő működése miatt
A tüzelő-, fűtőberendezés helyiségében található légbeeresztő-berendezés, de az vagy nem, vagy csak részben működik megfelelően, ezáltal nem biztosítja az égéshez szükséges mennyiségű levegő-utánpótlást.
Hatos kód
Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn
Egyedi kéményre két szinten bekötés.
Nem azonos bérleményből bekötés.
Az előírt bekötési távolságot nem tartják be.
A füstcső a füstelvezető-járatba lóg.
Füstcső, füstcsatorna kémény felé lejt.
A füstcső hossza nagyobb a megengedettnél.
Ventilátoros és ventilátor nélküli készülék egy kéménybe van bekötve.