Telefonos ügyfélszolgálatunk átmeneti technikai hiba miatt nem tud hívást fogadni. Ügyintézéshez, kérjük vegye igénybe honlapunk webes ügyfélszolgálatát, amely továbbra is zavartalanul működik.
Vissza a főoldalra

BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI
FŐIGAZGATÓSÁG GAZDASÁGI ELLÁTÓ KÖZPONT

Kéményseprőipari tevékenység

Ugrás a Katasztrófavédelem főoldalára
  • Nyitólap
  • Hírek
  • Tájékoztatók
  • Szervezet
  • Online ügyintézés
  • Kéményseprőipari műszaki irányelvek
  • Dokumentumok
  • Panaszkezelés
  • Díjszabás
  • Gyakran ismételt kérdések
Vissza a főoldalra Kéményseprőipari tevékenység
  • Nyitólap
  • Tevékenységek
  • Sormunka
  • Megrendelésre végzett tevékenységek
  • Hírek
  • Tájékoztatók
  • Környezetvédelem
  • Kéménytan
  • Milyen hibák fordulhatnak elő?
  • Az égéstermék-elvezetők csoportosítása
  • Az égéstermék-elvezetők jelei és azok magyarázata
  • A kéményseprőipar története
  • Letölthető brosúrák
  • Szervezet
  • Bemutatkozás
  • Szervezeti ábra
  • Munkaruha, igazolvány
  • Üzletszabályzat
  • Karrier
  • Karrier építés
  • Kollektív szerződés
  • Állásajánlatok
  • Legfrissebb ajánlataink
  • Jelentkezési folyamat
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Dokumentumok
  • Tevékenységre vonatkozó szabályzók
  • Az iparággal kapcsolatos szabványok, műszaki irányelvek és rendeletek
  • Ügyfélszolgálat
  • Online ügyintézés
  • Vármegyei irodák
  • Ügyfélszabályzat
  • Köszönőlevelek
  • Panaszkezelés
  • Díjszabás
  • GYIK

Hírek, sajtóanyagok

Cipész, uránbányász, kéményseprő

2018.02.21

Kalandos életutat mondhat magáénak a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezetének első idei nyugdíjasa. Szalai János, a Heves megyei ellátási terület szakembere tizennégy évnyi szolgálat után, 2018 februárjában teszi le végleg a kéménykotrót. 

Szalai János kéményseprő szakmunkás Budapesten született, majd Nyíregyházán cipésznek tanult. A szakma kiváló tanulójaként tizennyolc évesen 6 forint 50 filléres órabérért alkalmazták volna szakmájában, ám ő többre vágyott… így elindult szerencsét próbálni, akár a népmesék suszterlegénye. (1974-ben körülbelül 2600 forint volt az átlagkereset, Szalai János cipészként ennek nagyjából a felét kapta volna. A szerk.)

Egy jó fizetéssel kecsegtető álláshirdetésre jelentkezve került Pécsre, ahol uránbányásznak állt. Fiatalon lenyűgözte, hogy már a vasútállomáson Csajka várta, ez vitte a bányásznak jelentkező fiatalokat az uránvárosba, ahol az akkor legmodernebb és legkomfortosabb munkásszálláson lakott. (Az internet szerint a GAZ-13 Csajka a Gorkij Autógyár 1959-től gyártott luxus személygépkocsija volt, amelyet elsősorban a Szovjetunió és több más szocialista ország vezetői használtak. Az 5,5 literes, 195 lóerős, V8-as benzinmotoros autó maximum 160 kilométer/órás sebességre volt képes, és 16-21 litert fogyasztott 100 kilométeren. A szerk.) A bányavállalat és az üzemek együtt csaknem nyolcezer embert foglalkoztattak a legnagyobb érckitermelés idején. Szalai János hét és fél éven át dolgozott a Mecseki Ércbánya Vállalatnál.

Később tűzvédelmi jelző- és riasztóberendezések telepítésével, vagyonvédelmi rendszerek ellenőrzésével és szervízelésével foglalkozó vállalkozó lett. Többek között olyan cégek referenciáit bírta, mint a Coca-Cola Magyarország Kft. vagy a Polgári Bank hálózat. Ez idő alatt többször is tovább képezte magát így szerzett kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó szakmunkás bizonyítványt 2006-ban, az egri Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskolában.

Élete nagy változásait folyamatosan a család anyagi jólétének biztosítása motiválta. Egy tragédia – felesége betegsége majd elvesztése – késztette arra, hogy meglett férfiként, 47 évesen kéményseprőnek álljon... A cikket a Katasztrófavédelem magazin februári számának Portré rovatában olvashatja tovább.

Honlaptérkép Impresszum Adatkezelési tájékoztató Közérdekű adatok GYIK Akadálymentesség
© 2025 Kéményseprőipari tevékenység