Hírek, sajtóanyagok

A kéményseprőipari tevékenységet ellátó szervezet vezetője Tóth László tűzoltó alezredes, BM OKF GEK igazgatóhelyettes rövid bevezetőjében elmondta, hogy a fűtési szezonhoz közeledve várhatóan megnövekszik a kéményseprőkre irányuló lakossági figyelem. Rendkívül fontos, hogy a szervezet minden dolgozója mindent megtegyen a sormunka tervezett időben történő befejezésére. Az őszi konferencia programjában nem véletlenül szerepeltek a közfeladat ellátása során használt vizsgálati módszerek szempontrendszereinek egységesítését célozó előadások. A tűzesetek és halálos kimenetelű balesetek megelőzésében hatalmas felelőssége van a szakembereknek. A kéményseprők körültekintő munkája és a hibakódok kiosztásával járó helyszíni döntések valamint azok precíz dokumentálása közvetlenül minősíti a szervezet munkáját.

Az égéstermékben megtalálható gázok és egyéb anyagok mérésének gyakorlati tapasztalatairól Pálmai Zsolt kéményseprőmester, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ellátási csoport vezetője tartott nyitóelőadást. Kitért a feladat jogszabályi hátterére, a katasztrófavédelem kéményseprői által használt hitelesített mérőműszerekre, a füstgáz szén-monoxid tartalmát befolyásoló tényezőkre, valamint az égéstermék-összetétel mérési folyamatának ideális feltételeire és ezek gyakorlati alakulására.

A szén-monoxid-érzékelők megfelelőségének megállapításával folytatta a téma kibontását Király József a Csongrád és megbízással a Békés megyei csoportok vezetője. A szén-monoxid-mérgezéses balesetek megelőzésének egyik kulcsa az érzékelő- és riasztóberendezések műszaki megfelelőségének kérdésköre. Az előadás keretében a résztvevők újraismételték a vizsgálat lépéseit, a berendezések sajátosságait, és azon létesítmények körét ahol a szén-monoxid-riasztó berendezések megléte törvényi kötelezettség. Ezeken a helyeken a kéményseprők sormunka keretében ellenőrzik az érzékelők hatósági minősítését, azok felszerelésének, elhelyezésének szabályosságát, a riasztók működőképességét, a szavatossági idő érvényességét.

Ezután Kabai Tamás koordinátor a káreseményeket követő helyszíni műszaki vizsgálat különleges körülményeiről és a kéményseprőipari tevékenység során alkalmazott dokumentumok kitöltéséről beszélt. Külön kitért a biztonságos munkakörülmények meglétének ellenőrzésére, majd kéménytípusonként ismertette a vizsgálat pontos munkamenetének lépéseit. Beszélt a kéménytűz esetek utáni, és a szén-monoxid jelenléte esetén elvégzendő feladatokra, speciális mérésekre.

Mák Norbert mester a Hevesi MECS vezetője a „Járattömörségi vizsgálatok módszerei” címmel tartott előadást. Ez a kéményseprők legtöbb előkészületet, speciális eszközt és mérőberendezést igénylő vizsgálata, amelyet a négyévente kötelező műszaki felülvizsgálat során végeznek a mesterek. Ez a vizsgálat egyértelmű visszajelzést ad a szakember számára az égéstermék-elvezető műszaki állapotáról és biztonságos üzemeléséről. A tömörtelenségre visszavezethető legapróbb hibák, repedések a kémény természetes működésekor kialakuló koromégés esetén végzetes balesetek okozója lehet.

A szén-monoxid balesetek kérdéskörére visszatérve Kabai Tamás kéményseprőmester, koordinátor a levegő-utánpótlás megfelelőségének megállapítása témát elemezte. Rámutatott, hogy a szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek vezető oka a nyílt égésterű berendezések működéséhez szükséges levegő hiánya. Hatványozottan igaz ez a fokozott nyílászáróval felszerelt és a felújítás során extra hőszigeteléssel ellátott otthonokra. Kevesen tudják, hogy egyetlen felnőtt egészséges frisslevegő ellátásához óránként 30 m3 levegőre van szükség. Ezt a mennyiséget kell összevetni a légtér nagyságával, az ott tartózkodók számával és a használt tüzelőberendezés levegőszükségletével. Még tovább árnyalja a problémát, ha az ingatlanban modern, nagyteljesítményű konyhai szagelszívó vagy többféle tüzelőberendezés egyszerre működik. Ilyenkor egy állandóan váltakozó irányú „erőjáték” alakul ki a légáramlások között aszerint, hogy éppen milyenek a szélviszonyok, milyen a külső-belső hőmérséklet, vagy milyen berendezések működnek. A felhasználótól fegyelmet és megértést követel, hogy a megfelelő – általa megálmodott – épülethez, a megfelelő műszaki környezetet alakíttassa ki, és ugyanennyire fontos, hogy megszerezze és betartsa a biztonságos üzemeletetéshez szükséges ismereteket.

A második napon az elméleti és szakmai kérdések után a munkavégzés gyakorlati részletei kerültek a megbeszélések és előadások középpontjába. A humán terület vezetője a munkavédelmi előírásokról és az augusztus elején kelt háromoldalú kollektív szerződés eredményeként bekövetkező pozitív változásokról tartott tájékoztatást. Az ellenőrzés tapasztalatait és a gépjárművek üzemeltetésével összefüggő feladatokat is egyeztették a résztvevők. Különös hangsúlyt kapott Berecz György tűzoltó ezredes, GEK igazgató előadása, amelyben a 2017. évi sormunka ütemterv alakulását, a tervek és a valóságos ellenőrzések számadatait vizsgálta. Az ország összességére vetítve pozitívak a vezetői várakozások, bár az egyes megyék jellegükből fakadóan eltérő helyzetben vannak.

A tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használatának megtiltását, az úgynevezett 1-es hibakód kiadását alátámasztó feltételek megállapítása témát Farkas József kéményseprőmester, mestervizsga-elnök, a Somogy megyei csoportvezető gyűjtötte tanulmányba.

Végezetül a munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatok kölcsönös megvitatása, konzultáció és feladatszabás zárta a kétnapos konferenciát.