Konferencián a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete
Idei második konferenciáját tartotta május 18-19-én a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete Balatonföldváron. Az első körzetesített megye működésében és munkaszervezésében bekövetkezett változások mellett a kéményseprőipar és a gázipar lehetséges együttműködési területei is napirenden szerepeltek.
A rendezvény első napján a megyei ellátási csoportok vezetői és gazdasági adminisztrátorai az év elejével kialakított kéményseprőkörzetek megyei rendszerének első, Somogy megyében szerzett tapasztalatait tárgyalták meg. Mindezek mellett szó esett a Békés megye csatlakozásával együttjáró többletfeladatok megoldásának kérdéseiről is. Az első munkanap a szakterületi vezetőkkel való konzultációval zárult.
A Berecz György tűzoltó ezredes, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatója elnökletével zajló konferencia további fontos témája a kéményekhez, illetve égéstermék-elvezetőkhöz szorosan köthető balesetek megelőzésének elemzése volt. Az ezzel kapcsolatos statisztikákról dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, tűzoltósági főfelügyelő tartott előadást. Az öt éve folyamatosan mért adatok alapján a kéménytűzesetek nyolcvannégy százalékában az izzás és a tűz a kéményben marad, vagyis az eset nem igényel tűzoltói beavatkozást. A kéményből továbbterjedő tűzesetek átlagos kárértéke százezer forint körüli, személyi sérülés általában nincs. A tájékoztatóból kiderült, hogy a súlyosabb balesetek három kiváltó okra vezethetőek vissza: az egyik ilyen, amikor a nem megfelelő tüzelőanyag égetéséből származó lerakódott kátrány gyullad be, a másik a kémények nem megfelelő tömörsége, de nem ritkán az égéstermék-elvezetőbe épített éghető anyagok okoznak problémát.
A tábornok a szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek kapcsán elmondta, 2012 óta évente körülbelül ötszáz ilyen esethez riasztják a tűzoltókat. A tapasztalat az, hogy egyre több helyen van szén-monoxid-érzékelő, ami gyakran életet ment, sőt az esetek kétharmadában a berendezés jelzése értesít a balesetekről. A balesetek leggyakrabban a tüzelőberendezések meghibásodására vagy a karbantartás hiányára vezethetők vissza, de másodlagos kiváltó okként a levegő utánpótlásának hiánya, illetve a jól szigetelő nyílászárók is szinte mindig felfedezhetők.
A kétnapos konferencia záróeseményeként Netoleczky Károly, a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnöke és Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke tartott előadást. Mint kiderült, a két szakma ellenőrzési tevékenysége részben fedi egymást, a vitás helyzetek elkerülése érdekében tett intézkedések komoly feladatot adnak mindkét szakma művelői számára. Elhangzott az is, hogy a legújabb gázkészülékeken már nem égéstermék-elvezető, hanem égéstermék-vezető található, amelynek sem a használatba vétele, sem az ellenőrzése nem tartozik a kéményseprőipari közszolgáltatás feladatai közé. Ugyanakkor ezen berendezések megkülönböztetése nem egyértelmű, sőt a kéményseprés ingyenessége folytán sokan éppen a kéményseprőkkel ellenőriztetik gázkészülékük égéstermék-vezetőjét. Az előadók rávilágítottak: csak a két terület összehangolt munkájával és a gázkészülékeken jól láthatóan elhelyezett jelölések bevezetésével kerülhetők el a szakmai ellentétek és a garanciaviták.
Zárszavában Tóth László tűzoltó alezredes, kéményseprőipari igazgatóhelyettes megköszönte a résztvevők hozzászólásait, külön méltatta a megyei kéményseprőcsoportok vezetőinek eddigi munkáját.
Fotó: Kissné Papp Timea - BM OKF GEK