Még több kéményseprőt foglalkoztat a katasztrófavédelem
Az év utolsó hónapjában száz képzett kéményseprővel bővül a sormunkát végző állomány, velük a munkaszerződést a katasztrófavédelem már megkötötte. Korábbi eredmény, hogy november óta munkába állt az a hetvenöt hivatásos tűzoltó, akik még a nyár végén tett sikeres vizsgájuk és kéthónapos szakmai gyakorlatuk letöltése után szerezték meg a kéményseprőszakmunkás-bizonyítványt.
Hónapról hónapra nagyobb területet lát el a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve. Jelentős bővülést jelentett, hogy októberben Tolna és Zala megye csatlakozott, novemberben pedig Bács-Kiskun és Baranya megye területének jelentős része került a katasztrófavédelem ellátási körébe, januártól pedig Csongrád és Békés megyében várhatóak változások.
Ezzel kapcsolatos híreink:
Kéményseprés – bővül a katasztrófavédelem ellátási körzete (Tolna és Zala megye)
Egyre nagyobb területet látnak el a katasztrófavédelem kéményseprői (Bács-Kiskun és Baranya megye)
További nyolc település csatlakozik (Csongrád és Békés megye)
A terület bővülése megköveteli a katasztrófavédelem kötelékében dolgozó kéményseprők létszámának emelését is. Ennek talán leglátványosabb lépése a decemberi létszámbővítéssel történt meg. A lakosság körében végzett munka első három hónapja azt mutatja, hogy a kémények állapotát illetően igen komoly eltérés van a feladat átvételekor várt, illetve a ténylegesen tapasztalt helyzet között. A lakosság biztonságos ellátása érdekében a kéményseprőipari szerv októbertől országosan még nagyobb fokozatra kapcsolt a sormunkák esetében. A szervezet kötelékében dolgozó kéményseprők önkéntes alapon vállalt túlmunkával gyorsították az ellenőrzések elvégzését.
A kéményseprői tevékenység országos szintű ellátásához elegendő képzett kéményseprő nem áll rendelkezésre, ezért a katasztrófavédelem országos kéményseprőipari szervként kidolgozza és jövőre elindítja a kéményseprők életpályamodelljét. Ennek keretén belül a következő két évben további kétszáz munkavállalót juttat kéményseprőszakmunkás-bizonyítványhoz. Ehhez igazodva jövő év elejétől megkezdi azon betanított munkások toborzását, akik nyitottak a tanulásra és karrierjük építését a kéményseprőszakmában, az országos kéményseprőipari szervnél képzelik el. A tervek szerint a jövő tanévtől ez a lehetőség a középiskolát végzett fiatalok számára is elérhetővé válik. A képzések nemcsak a leendő munkavállalóknak, hanem a jelenlegi munkatársaknak is szólnak, hiszen miután hosszú távon számít rájuk a szervezet, folyamatos fejlődésüket továbbképzéssel, mesterképzéssel segíti.
Ennek a fejlesztésnek fontos állomása, hogy a BM OKF Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Kéményseprőipari Szakcsoportjának szervezésében december 5-én elindult az a tanfolyam, amely huszonkét, szakképzettség nélküli jelentkezőt betanított munkássá képez. Ők a tanfolyam elvégzése után, a jelenlegi szakmunkások és mesterek segédjeként látnak el szakképesítést nem igénylő irodai és terepfeladatokat. A szakma iránti érdeklődés felpezsdülni látszik, a tanfolyamra jelentkezettek között sok a fiatal, akik kedvezően módosíthatják a kéményseprőszakmában dolgozók életkori megoszlását is, amennyiben a jövőben élnek a továbbtanulás lehetőségével és szakmunkás bizonyítványt szereznek.
December 16-án a katasztrófavédelem tizennégy kéményseprője ünnepélyes keretek között vehette át friss mesterlevelét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál. (Hír: Mesterlevél a karácsonyfa alatt) Öthetes elméleti és gyakorlati felkészülés és a kéményseprőszakma újdonságainak elsajátítása, valamint vállalkozási és pedagógiai ismeretek megszerzése után négyrészes vizsga sikeres teljesítésével bizonyították rátermettségüket az iparkamara független mestervizsga-bizottsága előtt.
Jövő év január 23-tól további harmincnégy hivatásos tűzoltó kezdi meg azt a 800 órás OKJ-s tanfolyamot, amelynek sikeres elvégzése után kéményseprő szakmunkás végzettséget szereznek. (Hír: Tűzoltók szakképzése kezdődött meg)
Az utóbbi idők jogszabályváltozásainak célja a szolgáltatás szakmai színvonalának egységesen magas szintre emelése, ez a korábbi években előírt feladatokhoz képest csaknem negyven százaléknyi többletmunkát jelent. A kéményseprő ugyanis ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is feladata van. Munkája segíti a meglévő tüzelő-, fűtőrendszer hatékony és gazdaságos működtetését, védelmet nyújt a tűzmegelőzésben, a károsanyag-kibocsátás csökkentése révén pedig a környezet megóvásához is hozzájárul. A kéményseprők minden évben több ezer, valamilyen veszélyt jelentő hibát tárnak fel a tüzelőberendezések és füstelvezető rendszerek átvizsgálásakor, éppen ezért fontos, hogy az állampolgárok segítsék őket munkájuk elvégzésében.