Kéményseprőipari továbbképzésen a 1818 trénerei és mentorai
Idén először a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) Pécelen kialakított kéményseprő tantermei adtak otthont, a NISZ – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. – kormányzati ügyfélvonal igazgatóság tíz trénere és mentora részére tartott kéményseprőipari továbbképzésnek november hetedikén. A 1818 hívószámon működő kormányzati ügyfélvonal szolgáltatásainak egyike a BM OKF Gazdasági Ellátó Központtal közösen működtetett kéményseprő-ügyfélszolgálat, amelynek 9.1.6-os „általános információ” menüpontján jelentkező NISZ-es munkatársak éjjel-nappal tájékoztatják az ügyfeleket a kéményseprést érintő kérdésekben.
A kormányzati ügyfélvonal munkatársai, az immár több mint három éve tartó közös munka részeként továbbképzéseken mélyítik kéményseprőipari ismereteiket. Ezeken a találkozókon a problémás állampolgári kérdésektől az újdonságnak számító műszaki megoldásokig mindenféle kérdést egyeztetnek a két szervezet kéménysepréssel foglalkozó ügyfélszolgálatosai. Az itt elhangzottak a közös tudásbázisba kerülve gazdagítják, pontosítják és egységesítik a betelefonálók kérdéseire adott válaszokat. Mindkét szervezet alapvető célja, hogy a lakosságot érintő és kéménysepréssel összefüggő kérdésekre vagy problémákra, szakszerű, precíz, mégis személyre szabott megoldásokat adjon.
Ez a mostani volt az első olyan alkalom, amikor a résztvevők nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is megismerkedhettek a kéményseprőipari szerv kéményseprőinek feladataival. Az előadásokat Völgyesi Tünde tűzoltó őrnagy a KOK kéményseprőipari szakcsoportvezetője, valamint Boros András, Oláh Csaba és Onodi László mesterek, a szakcsoport oktatói tartották. Az elméleti szakaszban szó esett az égéstermék-elvezető meghatározásáról, funkciójáról, a kémények típusairól és a leggyakrabban előforduló hibákról, sőt szabálytalanságokról is. A kollégák megismerkedtek a kéményáramkör fogalmával, az égéstermék-elvezető fűtési rendszerben betöltött szerepével, majd a tanműhelyben valóságosan is beazonosították az egyes berendezéseket és ezeket működés közben is megfigyelték a műhely mintakéményein keresztül. A call-center ügyintézők gyakorlatban is elvégeztek egy-egy teljes kéményvizsgálatot: tükörrel ellenőrizték a kémény átjárhatóságát, gyakorolták a golyóskötél összeszedést, a kefeszárral történő kéménytisztást, majd füst-gáz elemző műszerrel megmérték egy tüzelőberendezés égéstermék paraméterit és a tanműhely helyiségeinek szénmonoxid tartamát is.
A fűtési szezonon kívüli időszakban havonta átlagban háromezer hívás érkezik az 1818 kormányzati ügyfélvonal kéménysepréssel foglalkozó 9 pont 1-es számra, ahol a betelefonáló szándékától függően lehet az ingyenes kéményseprést igényelni, megrendelést kezdeményezni, ügyet intézni, tanácsot kérni, vagy általános kérdésekben tájékozódni. Szeptember, október és november hónapokban a hívások száma jellemzően duplájára emelkedik. Egy-egy kolléga naponta 50-60 telefonbeszélgetést bonyolít, amelyek megválaszolása gyakran komoly szakmai felkészültséget igényel. A beszélgetések során nincs idő bizonytalankodni, tudni kell a válaszokat, éretni kell az ügyfél által felvázolt problémákat – mondja Dávid Éva a BM OKF GEK kéményseprőipari ügyfélszolgálat-vezetője, a továbbképzés egyik előadója. Ahhoz, hogy minden alkalommal pontosan és megoldásra törekvően tudjanak akár a kormányzati ügyfélvonal, akár a kéményseprőipari szervezet munkatársai válaszolni, naprakész tudással és szakszerű ismeretekkel kell rendelkezniük. Ezt a képességet erősítik ezek a találkozók.
Fotó: Dávid Éva - BM OKF GEK